|
| „Jól csak a szívével lát az ember Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan” / Antoine de Saint-Exupéry / |
„Meghal minden, és elmúlik minden” |
| „Tarka mezők, Lombos erdők Vigyázzák örök álmodat” |
„Földön többé sose látlak, De visszavárlak, tudhatod” |
| „Nekem már várni nem szabad, Titokzatos hívó szavak” / Arany/ |
„Úgy vágytam ide, s most már szállnék” / Ady/ |
| „Állni gyászban, súlyos ezüstben, Fuldokolni a fáklyafüstben” / Ady/ |
„S a fájdalmak is mások, Mert semmit se tehettek” / Ady/ |
| „Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek” / Ady/ |
„Sose lesz másként, így rendeltetett” / Ady/ |
| „Nagy torna ez, bús végtelen, Ez a gyalázatos jelen” / Ady/ |
„Sok volt immár a jóból, Erőm elfogyott, meghalok” / Ady/ |
| „Nincsen szavunk, amit kimondhatnánk” /József Attila/ |
„Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg” / Ady/ |
| „Vajon vagy-e és mi vagyunk?” / Ady/ |
„Add, óh Uram, ki vagy, vagy nem vagy” / Ady/ |
| „Jó Sors, ha kell, s ha nem kell: VÉGZET” | „Most minden-minden imává vált” / Ady/ |
| „S oly furcsa a ravatalom: Már elhagylak benneteket” / Ady/ |
„Áldjon meg az Isten Úgy is vége most már Kész a ravatalom Áldjon meg az Isten.” |
| „Az Ő szíve megpihent, A miénk vérzik, A fájdalmat csak Az élők érzik.” / Árész / |
„Szenvedésed után a halál nyugalom, De Nélküled élni örökös fájdalom.” |
| „Az éj komoly, az éj nehéz, Alszom hát Én is” / József Attila/ |
„Fáj a szívem, a szó kihűl, Bennem a múlt” / József Attila/ |
| „Ó áldott anyaföld, itt pihensz, itt” / József Attila/ |
„Szoktatom szívemet a csendhez, Nem oly nehéz ez” / József Attila/ |
| „Béke és halálos örökség” / Ady/ |
„Megyek a bús, nagyszerű Sötétnek, Engem vár, engem, rohanok” / Ady/ |
| „Megyek a bús, nagyszer? Sötétnek, Engem vár, engem, rohanok” / Ady/ |
„Az Isten könyörületes, Sokáig látatlan és néma” / Ady/ |
| „Tarka mezők, Lombos erdők Vigyázzák örök álmodat” |
„Földön többé sose látlak, De visszavárlak, tudhatod” |
| „Nekem már várni nem szabad, Titokzatos hívó szavak” / Arany/ |
„Úgy vágytam ide, s most már szállnék” / Ady/ |
| „Állni gyászban, súlyos ezüstben, Fuldokolni a fáklyafüstben” / Ady/ |
„S a fájdalmak is mások, Mert semmit se tehettek” / Ady/ |
| „Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek” / Ady/ |
„Sose lesz másként, így rendeltetett” / Ady/ |
| „Nagy torna ez, bús végtelen, Ez a gyalázatos jelen” / Ady/ |
„Sok volt immár a jóból, Erőm elfogyott, meghalok” / Ady/ |
| „Nincsen szavunk, amit kimondhatnánk” /József Attila/ |
„Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg” / Ady/ |
| „Szenvedésed után a halál nyugalom, De Nélküled élni örökös fájdalom.” „Az éj komoly, az éj nehéz, Alszom hát Én is” / József Attila/ |
„Vajon vagy-e és mi vagyunk?” / Ady/ |
| „Fáj a szívem, a szó kihűl, Bennem a múlt” / József Attila/ |
„Add, óh Uram, ki vagy, vagy nem vagy” / Ady/ |
| „Ó áldott anyaföld, itt pihensz, itt” / József Attila/ |
„Jó Sors, ha kell, s ha nem kell: VÉGZET” „Most minden-minden imává vált” / Ady/ |
| „Szoktatom szívemet a csendhez, Nem oly nehéz ez” / József Attila/ |
„S oly furcsa a ravatalom: Már elhagylak benneteket” / Ady/ |
| „Béke és halálos örökség” / Ady/ |
„Áldjon meg az Isten Úgy is vége most már Kész a ravatalom Áldjon meg az Isten.” / Ady / |
| „Megyek a bús, nagyszerű Sötétnek, Engem vár, engem, rohanok” / Ady/ |
„S mert halhatunk bármelyik percben, S célunk mégis az örökkévalóság. S az ember szívében van a legtöbb jóság.” / Ady / Talán örökség, talán halál. Hát jöjjetek, beígért éjszakák.” |
| „Az Isten könyörületes, Sokáig látatlan és néma” / Ady/ |
„Akár ha lent, akár ha fönt, A szegényé csupán a csönd” / József Attila/” |
[CSSBUTTON target=”https://iriszviragszalon.hu/galeria/koszoruk/” color=”72B408” textcolor="ffffff" float=”center” newwindow="false"]Vissza[/CSSBUTTON]